Átmenni a tű fokán

(Mk 10:17-30) Amikor kiment az útra, odafutott hozzá valaki, térdreesett előtte és megkérdezte: ,,Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?' Jézus erre azt mondta neki: ,,Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül az Isten. Ismered a parancsokat: Ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, hamisan ne tanúskodj, ne csalj, tiszteld apádat és anyádat!' [Kiv 20,12-16; MTörv 5,16-20] Az illető azt felelte neki: ,,Mester! Ezeket mind megtartottam ifjúságom óta.' Akkor Jézus rátekintett, megkedvelte őt, és azt mondta neki: ,,Egynek vagy még híjával: menj, add el, amid van, s add a szegényeknek, akkor kincsed lesz a mennyben. Azután jöjj, kövess engem!' Erre a szóra az elkomorult és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt. Jézus pedig körültekintett és azt mondta tanítványainak: ,,Milyen nehezen jutnak Isten országába azok, akiknek nagy vagyonuk van!' A tanítványok csodálkoztak szavain. Jézus pedig újra megszólalt, és ezt mondta nekik: ,,Fiaim! Bizony, nagyon nehéz az Isten országába jutni azoknak, akik a vagyonban bíznak! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni Isten országába.' Azok erre még jobban csodálkoztak, és egymást kérdezgették: ,,Akkor hát ki üdvözülhet?' Jézus azonban rájuk tekintett és így szólt: ,,Az embereknek lehetetlen ez, de Istennek nem; mert Istennek minden lehetséges' [Ter 18,14; Jób 42,2]. Ekkor megszólalt Péter: ,,Íme, mi mindent elhagytunk és követtünk téged!' Jézus azt felelte: ,,Bizony, mondom nektek: mindaz, aki elhagyta házát vagy testvéreit, nővéreit vagy apját, anyját, a gyermekeit, vagy földjeit értem és az evangéliumért, százannyit kap már most, ebben a világban: házakat, testvéreket, nővéreket, anyákat, gyermekeket és földeket, bár üldözések között; az eljövendő világban pedig az örök életet.

Vannak akik az üdvösséget elérhetetlennek gondolják, mert túlzottan aggályosak és folyton vádolják önmagukat. És vannak, akik azt hiszik, hogy mindenki üdvözülhet, mert Istent egyfajta jóságos és szenilis nagytatának gondolják, akinek az a dolga, hogy az emberek bûneit, gyarlóságait folyton elnézze. De akkor mi az igazság? "Akkor hát ki üdvözülhet?" - olvashatjuk az apostolok kérdését...

Mi az üdvösség?

Az üdvösség az az állapot, amelyre minden ember meghívást kapott (1Tim 2:4), ahol az örök élet, örök boldogság van Isten szent színe elõtt, a menyországban. Az üdvözültek már mentesek a bûntõl és a kárhozat veszélyétõl. Õk már révbe jutottak, a nyugalom és az örök béke otthonába. Az üdvösség a keresztény hit és az élet célja: 

(1Pét 1:9) ...mert eléritek hitetek célját: lelketek üdvösségét. 

De az üdvösség tulajdonképpen minden ember célja...

Könnyü eljutni az üdvösségre?

Nem. Az üdvösségre való eljutás nehéz... Az Úr Jézus azt mondja, hogy olyan nehéz bejutni az üdvösségre, mint amilyen nehéz átbújni egy tû fokán. Péter apostol szerint, még az igazak is alig üdvözülnek, hát akkor a bûnösök...

(Mt 19:24), (Mk 10:25), (Lk 18:25) Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába.

(1Pét 4:18) Ha az igaz is alig menekül meg, hol lesz maradása az istentelennek és a bűnösnek?

A tû foka a családban

Szükséges, hogy az ember egy családba és egy nemzetbe szülessen bele, mert ez az élet rendje és mert szüksége van az embernek a befogadó és támogató szeretetre. De ugyanakkor, ez a befogadó és támogató környezet, életének börtöne is lehet, mert ez a világ bûnös és romlott. A gyereket a családja és nemzete, szokásokhoz és hagyományokhoz akarja lácolni, amelyek emberi tanítások. Az Úr Jézus ezekbõl is ki akar minket szabadítani... Ezért a krisztuskövetõ embernek a családja és a nemzete fölé kell emelkednie lelkileg és tekintetét csakis Jézusra kell szegeznie. Ez nem jelenti azt, hogy a családtól vagy a nemzettõl el kell szakadnia, idegenednie, vagy azokat meg kell tagadnia, hanem azt, hogy a családot és a nemzetet nem helyezheti az Úr Jézus elé. A család és a nemzet szeretete nem elõzheti meg a Krisztus iránti szeretetet, az Ő parancsolatait, sõt még egyenrangúak sem lehetnek. Krisztus mindenek fölött lévõ szeretetet és ragaszkodást kíván tőlünk, mert Õ és az Õ áldozata, mindenek fölött való...

(Mt 10:37) Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám.

(Lk 12:52) Ezentúl ha öten lesznek egy házban, megoszlanak egymás közt: három kettő ellen, és kettő három ellen.

(Mik 7:5-6) Ne bízzatok társatokban, ne reménykedjetek barátotokban! Ne nyisd meg a szádat az előtt sem, aki a kebleden pihen! Mert a fiú szidalmazza az apját, a lány anyja ellen támad, az új asszony meg anyósa ellen, ellensége az embernek saját háza népe. 

(Mt 10:35-37) Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával. Az embernek a tulajdon családja lesz az ellensége. Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám.

Ez az elszakadás a családtól és a nemzettõl, miközben sehová sem távózunk el, hanem csakis a magatartásunk változik meg, nagy nehézségekkel jár. A családban értetlenség és féltékenység, míg a közösségben elhidegülés és kitaszíttatás vár a krisztuskövetõre, mert az emberek nem értik meg, nem fogadják el, hogy az õ szívében mindig és mindenkor Jézus és az Õ szavai a legelsõk. Ezt a szorongattatást úgy éli meg az ember, mint egy szûk járaton való átpréselõdést, amely sok szorongással, aggódással és lelki fájdalommal jár...

A tû foka a munkahelyen

Van aki azt gondolja, hogy bármilyen foglalkozás tisztességes és bármilyen szakmát, bárhogyan lehet űzni. Ha az ember dolgozik és nem lop, akkor már becsületes ember. De az igazság az, hogy bizonyos foglalkozások vagy méltatlanok, vagy halmozottan kiteszik az embert a bûnnek. Ilyen pl. a kereskedés, ahol az emberbõl egyhamar lelketlen csaló, árú és pénzszámoló automata lehet. Ilyen az ûgyvédi szakma, ahol az ember egyhamar latrok, rablók és gyilkosok cinkosa lehet. Ilyen a bíró, aki elõbb-utóbb hamis ítéletet hozhat, pedig jól tudja, hogy õ a nagy és igazságos Bírót képviseli a földön. Ilyen a bankári szakma, ahol az emberek pénzét becsületesen kellene kezelni, de egyhamar spekulációkra adhatják a fejüket, hogy ravasz módon kifosszák az embereket. De ott vannak a brókerek, a nagy menedzserek vagy a politikusok… Persze, mindennel vissza lehet élni, de van ami jobban kitesz a kisértésnek. De ilyen pl. a hóhér is, aki ugyan törvényesen öl, de nincs se jó lelkiismerete, se megbecsülése, mivelhogy embert öl. A hóhér lánya nagyon szép, mégsem akarja senki feleségül venni... 

Az ember az életben, a munkahelyen, a szakmában, meg kell küzdenie a becsületéért és az igaz útért. Az igazat társai hülyének nézik, háta mögött kinevetik, kicsúfolják és kitaszítják a klikkbõl, a társaságból. Ez gyakran anyagi hátrányokkal jár és az igaz ember emiatt hátrányt és szükséget szenved Krisztusért, mert Isten parancsolatai szerint akar élni. Az ilyenek nagy jutalmat kapnak Istentõl, amikor eljön a végsõ ítélet...

(Ám 8:5) Azt mondjátok: "Mikor múlik már el az újhold, hogy eladhassuk a búzánkat? A szombat, hogy árulhassuk gabonánkat? Csökkentjük a mértéket, növeljük a sékelt, meghamisítjuk a mérleget…

(Iz 28:15) Ti ezt mondjátok: "Mi szövetséget kötöttünk a halállal, és szerződésre léptünk az alvilággal. Ha eljön a pusztító suhogó ostor, minket ugyan el nem érhet, mert a hazugságot választottuk menedékül, és a hamisság az oltalmazó várunk."

(Jer 8:8) Hogy meritek azt mondani: Bölcsek vagyunk, hiszen mienk az Úr törvénye? Bizony azt is meghamisította az írástudók hazug íróvesszeje.

(Lk 6:22) Boldogok vagytok, ha gyűlölnek benneteket az emberek, kizárnak körükből és megrágalmaznak, s neveteket, mint valami szégyenletes dolgot, elvetik az Emberfia miatt.

A munkahelyen elkövetett bûnöknek súlyos következményei lehetnek, különösen ha helyrehozhatatlan károkat okoznak a jog és a tulajdon terén. Az ezektõl való óvakodás a szûk járat... Az igazságos és becsületes kenyérért meg kell küzdeni és szenvedni... Az ilyen ember magához kell ölelje a szegénységet és a magányt, mert az ilyent nemigen szeretik. Az utolsó ítéletkor sokan szeretnék majd, ha csak egyszerû pásztorok, utcaseprõk, vagy szeméthordók lettek volna...

A tû foka az anyagiakban

Az embernek szüksége van anyagiakra amíg él e világban, hogy legyen neki otthona, testének melege, biztonsága és nyugalma. Szüksége van egy bizonyos anyagi háttérre, amely biztonságot nyújt a világgal szemben. De ez az anyagi háttér és ez a biztonság utáni vágy hamar bálvánnyá válhat, amelyhez mindenáron ragaszkodni akarunk. Az embernek szüksége van egy szent hõsiességre, hogy errõl az anyagi biztonságról le tudjon mondani és oda tudja magát adni az Úrnak... Az ember ezt a döntést, ezt a hõsies tettet, csakis a Szentlélek által tudja véghezvinni. Isten kegyelme az, amely kimunkálja az emberben a bízalmat és az Isten gondviselésébe vetett hitet. Mára, az apostolok missziós szegénysége csak egy legenda...

(Mt 10:10) Ne vigyetek magatokkal az útra tarisznyát, se két ruhát, se sarut, se botot! A munkás ugyanis megérdemli a bérét.

(Lk 10:4) Ne vigyetek magatokkal erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton senkit ne üdvözöljetek.

Az apostolok utódai (tisztelet a kivételnek) világi diplomákat akarnak, doktorátust, nagy állami fizetést, aztán késõbb vagyont, nagy házat és drága autót. A szerzetek is nagy staférungot, örökséget kívánnak az újonnan belépõtõl, és sok-sok anyagi támogatást a hívektől... De vajon lehet-e így az evangelizációjuk olyan erõteljes, mint az apostoloké volt? Minden evangelizációnak, evangelizátornak ez fékezi le a lelki propellerét és ettõl zuhan le a földre... Az anyagiak teszik tönkre… Amikor elkezdik nagyon hajszolni a pénzt, a dolgok megromlanak, mert a pénz mindennek a megrontója...

(1Tim 6:10) Minden baj gyökere ugyanis a pénz utáni sóvárgás. Így néhányan, akik törik magukat utána, már elpártoltak a hittől, és sok bajba keveredtek.

A tû szoros foka az anyagiakról való lemondás. Egy életre szóló kisértés és a hit egyik legnagyobb próbája. Mindent szétosztani és csakis az Úr gondviselésére bízni magunkat. Itt érhetjük tetten hitünket vagy hitetlenségünket...

A tû foka az egészség kérdésében

Az ember legnagyobb értéke a saját élete. Ebbõl következik, hogy az ember egészsége nagy kincs. Az embernek kötelessége, hogy vigyázzon egészségére és egészségének felelõtlen kockáztatása bûn. De az ember nem élhet örökké a földön, és egyszer csak meg kell halnia, ezért aztán az egészség sem érhet annyit, mint az örökkévaló kincs...

Az emberek ésszerütlenek. Elõbb addig rohannak az anyagiak után, míg megbetegednek, majd aztán, amit kerestek, orvosokra költik. Az ember megbetegedik és mindenáron meg akar gyógyulni. Annyira meg akar gyógyulni, hogy az üdvösségét is felajánlaná cserébe testi gyógyulásáért. Azért a pár esztendõért, amit még élhetnének itt a földön, feladnák az örök életet...

Odaállnak az Úr elé és testi gyógyulásért könyörögnek, miközben bûneik miatt, a kárhozat szakadéka fölött csüngnek... Mindez a hitetlenség következménye. Nem ismerik Istent és nem hisznek Istenben, sõt, gyakran még abban is kételkednek, hogy értük is eljön egyszer a halál. Ezzel ellentétben, a hívõ, lelki ember, szüntelenül az égre emeli tekintetét, lelke eltávolodik a testiektõl, e világtól, és készen áll lemondani testi életérõl...

A lelki ember nem tiltakozik ha gyógyíthatatlan betegsége van és nem akar mindenáron meggyógyulni, hanem belenyugszik Isten akaratába. A hitetlen ember tiltakozik, szitkozódik, zúgolódik, mindenkit hibáztat, és még az ükunokája örökségét is magára költené, csakhogy még egy-két nappal meghosszabbíthassa életét...

(Mt 10:39) Aki meg akarja találni életét, elveszíti, aki azonban elveszíti értem életét, az megtalálja.

(Mt 16:25) Aki meg akarja menteni életét, elveszíti, aki azonban értem elveszíti, az megtalálja.

(Mk 8:35) Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti. Aki elveszíti értem és az evangéliumért, az megmenti életét.

(Lk 9:24) Mert aki életét meg akarja menteni, elveszíti. Aki meg elveszíti értem az életét, az megmenti.

(Lk 17:33) Aki folyvást azon fáradozik, hogy életét megmentse, elveszíti, aki ellenben elveszíti, az megmenti.

(Jn 12:25) Aki szereti életét, az elveszíti, de aki gyűlöli életét ebben a világban, az megmenti az örök életre.

Ezek az ígék az ember teljes életét célozzák, de itt most csakis a fizikai létre gondoljunk... Ez a tûfok a legnehezebb, mert itt nem a családról, nem a karrierrõl, nem a vagyonról kell lemondani, hanem magáról az evilági életrõl. Amint az Úr Jézus letette életét az Atya lábaihoz, úgy nekünk is meg kell tanulnunk letenni életünket az Úr Jézus lábaihoz...

Ima: Uram Jézus! Add nekem Uram Assisi Szent Ferenc hitét, aki lemondott családjáról, lemondott az anyagiakról és a világról, hogy egyedül a Tiéd lehessen. Add nekem Szent Mónika hitét, aki annyira elhagyta lélekben ezt a világot, hogy egy pillanat alatt átszenderült Tehozzád. Ámen.